Teljesen mindegy, mi van rajtam - kivéve talán a szakadt melegítőt - naponta 3-4 ajánlatot legalább kapok abban a pillanatban, hogy valaki meglátja a fenekemet. Viccesen szoktam fogalmazni, több pasit szerzett nekem, mint a melleim, pedig azok sem elhanyagolható méretűek. 

Hatalmas, kerek, jól bele lehet kapaszkodni, és bár alul már lötyög egy kicsit, felül olyan formásan domborodik, hogy a férfiak - akiknek megengedem - folyton harapdálni, simogatni, csókolgatni akarják. 

Nem hiszem, hogy ne láttak volna izmosabbat, kerekebb formájút, bájosabbat, mint az enyém, de mégis imádnak elveszni benne. Hogy miért? Azért, mert teljesen tudatosan használom csábításra. Amikor fel akarom hívni magamra a figyelmet, minden csepp erotikus kisugárzásomat oda koncentrálom, ahelyett, hogy szégyellném a méretét, még ki is domborítom, közben pedig elképzelem, ahogy a férfi meggusztálja, a szemével simogatja, és ettől borzongás fut végig a testemen. Ennyi elég ahhoz, hogy egy hatalmas, kövér seggből a világ legszexibb popsija váljék. 

És azt gondolom, mindenkinek van ilyenje. Nem olyan szexi segge, mint nekem, az csak egy van, de olyan előnyös testrésze, amivel képes csábítani. A legtöbb mai nőből nem a fizikai, a lelki rész hiányzik. Nem érzik magukat dögösnek, erotikusnak, mintha visszatértünk volna a sötét középkor nyakig begombolt ruháihoz, amikor feslett dolog volt élvezni a testünket. Pedig ha mi megtanuljuk élvezni, ami megadatott, ha úgy gondolunk magunkra, mint egy erotikus istennőre, akkor mindenki más annak fog látni/érezni. 

Lehet az ember vékony, kövér, alacsony, magas, öreg, fiatal, szabályos vagy szabálytalan vonásokkal, mindenki számára van legalább 1 millió ember a Földön, aki szexinek fogja találni, ha ő maga hisz önmagában.